Megfogadtam, hogy türelmes leszek, és kivárom az önkormányzati választásokat, mert csak ez után van reális esély látni, az új kormány vajon mit tervez, mit csinál. November-december folyamán – például már a költségvetési tervek ismeretében – van reális esély arra, hogy érdemi és reális képet alakítsunk ki az új vezetés munkájáról.
A hét végén azonban maga a miniszterelnök, Orbán Viktor értékelte a saját kormánya eddigi tevékenységét, s ebben a beszédben bizony elhangzott néhány olyan mondat, amit semmiképp sem lehet szó nélkül hagyni.
1. Orbán az egészségügy 100 napjáról
„A magyar egészségügy megmentése. Ez is nemzeti ügy, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Országos Mentőszolgálat irányítási és segélyhívási rendszerének megújítására adtunk több mint 3,5 milliárd forintot. Itthon akarjuk tartani az orvosokat, és ez sokkal nehezebb munka, mint azt talán Önök gondolják. Hiszen a magyar orvosokat itthon nem becsülik meg, korábban csak anyagilag nem becsülték meg, lassan már erkölcsileg is egyre kevésbé, viszont csábító lehetőségek és ajánlatok nyílnak ki előttük nálunk gazdagabb országokban végzett munka esetén. Ezért egész egyszerűen itt hagynak bennünket, különösen a fiatal orvosok mennek el, és ha a fiatal orvosok elmennek, és az első gyermekük kint születik, akkor már nagyon nehéz lesz később - bármilyen sikeres is legyen a magyar egészségpolitika - visszatelepíteni, visszahívni őket Magyarországra.
Ezért olyan döntéseket hoztunk, amelynek eredményeképpen mintegy 250-el több frissen végzett fiatal szakorvosjelölt állhat idén munkába Magyarországon, mint a választások előtt egyébként ez lehetséges lett volna. A kispatikák életképességének megmentése érdekében patikaalapítási stopot rendeltünk el, és egy teljesen új szabályozást akarunk létrehozni. Megszüntettünk néhány buta szabályt, mint az elektronikus gyógyszerjelentés előírását, amely kifejezetten hátráltatta az orvosok betegek érdekében végzett munkáját, és lassacskán szakképzett könyvelőkké és adminisztrátorokká tette őket dacára annak, hogy ilyen képzettséggel nem rendelkeznek.”
Ezért olyan döntéseket hoztunk, amelynek eredményeképpen mintegy 250-el több frissen végzett fiatal szakorvosjelölt állhat idén munkába Magyarországon, mint a választások előtt egyébként ez lehetséges lett volna. A kispatikák életképességének megmentése érdekében patikaalapítási stopot rendeltünk el, és egy teljesen új szabályozást akarunk létrehozni. Megszüntettünk néhány buta szabályt, mint az elektronikus gyógyszerjelentés előírását, amely kifejezetten hátráltatta az orvosok betegek érdekében végzett munkáját, és lassacskán szakképzett könyvelőkké és adminisztrátorokká tette őket dacára annak, hogy ilyen képzettséggel nem rendelkeznek.”
a. Az Országos Mentőszolgálat irányítási és segélyhívási rendszerének megújítására a kormány nem adott 3,5 milliárd forintot. Ezt a pénzt ugyanis az Európai Unió adja a TIOP 2.3.4-09/2 „Mentésirányítási rendszer fejlesztése” megnevezésű pályázatán keresztül. A dolog külön szépsége, hogy ezt a pályázatot egyszer már kiírták (2007-ben), az OMSZ meg is nyerte, de hosszas huzavona után, visszavonták. Az új anyag már 2009 végén kész volt, a támogatásról a döntés már 2010 februárjában megszületett. (ld. NFÜ honlap)
A pénzt tehát nem az Orbán-kormány adja, és a támogatandó pályázat előkészítésében, valamint a döntés levezénylésében sem volt semmi szerepe. Kizárólag a kihirdetésében.
Orbán tehát szemrebbenés nélkül hazudik, és – ismét – más munkájával, eredményével dicsekszik.
b. Hosszan beszél az orvosok itthon tartásáról, minden konkrétum nélkül. Ez nem eredmény, ez mellébeszélés. Azt közben elfelejti megemlíteni, hogy közben megváltoztatták a rezidens-rendeletet: törölték belőle azt a részt, amely szerint a magyar állam pénzén kiképzett rezidensnek a végzés után meghatározott ideig Magyarországon (figyelem! BÁRHOL, Magyarországon, közfinanszírozott egészségügyi intézményben, tehát NEM a képző intézményben!) kell dolgoznia. Ez nyilván komoly lépés a fiatal orvosok megtartásában…
c. A kispatikák megmentése valóban fontos cél – a patikaalapítási moratóriumnak azonban ehhez semmi köze nincs. A kistelepülések patikáinál ugyanis éppen az a gond, hogy megfelelően nagy fizetőképes kereslet híján képtelenek elég nagy forgalmat elérni ahhoz, hogy a biztos megélhetéshez szükséges bevételt elérjék. Ilyen helyre kényszerből sem megy konkurencia, nemhogy jószántából. A kis patikáknak tehát tökéletesen mindegy, hogy máshol lehet-e új gyógyszertárat nyitni: ettől nekik nem lesz nagyobb forgalmuk és több bevételük. Ez az intézkedés tehát a problémát nem oldja meg – ugyanakkor igen jól jött a Magyar Gyógyszerész Kamara hatalmasságainak, a nagyforgalmú, városi patikák tulajdonosainak, akik számára ismét megszűnt a további konkurencia veszélye, így annak kényszere is, hogy folyamatosan a vevőik kegyét keressék.
d. Az elektronikus jelentések megszüntetése remek dolog, nyilván sok orvos örült neki. Ugyanakkor fontos lenne látni, hogy értelmes ellenőrzést kizárólag szigorú adatszolgáltatási kötelezettséggel lehet megvalósítani. A korábbi rendelkezések célja nem az volt, hogy az orvos adminisztráljon, hanem, hogy nyomon követhető legyen, mit csinál. A változás tehát egyben azt is eredményezi, hogy bizonyos ellenőrzési funkciókat is megszüntettek. A gyógyszerjelentés megszűnésével például ismét szabad teret kapnak a gyógyszergyártók és a gyógyszerlátogatók, hiszen nem ellenőrzi senki, ki ír fel indokolatlanul drágább szereket. Ez pedig bizony rossz a betegnek – hiszen többet fizethet – és rossz az államnak is, hiszen támogatás formájában többet kell a gyógyszerkasszából kifizetnie.
e. Orbán Viktor elegánsan megfeledkezett még egy fontos lépésről az egészségügyben: arról, hogy megszüntették az Egészségbiztosítási Felügyeletet. E remek lépésnek köszönhetően ma a rendszerben nincs egyetlen olyan hatóság sem, ami eljárhatna a betegek védelmében. Ha tehát ma az orvos megtagadja az ellátást (elküldi/elzavarja a beteget), sértő/megalázó módon viselkedik, visszaél a helyzetével, pénzt kér stb. a beteg kizárólag az intézmény vezetőjének jóindulatában bízhat. A harcosabbak bírósághoz fordulhatnak. Ez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy egy tollvonással sikerült a betegeket teljesen kiszolgáltatottá tenni.
Hát ez volt a magyar egészségügy elmúlt 100 napja…
(2006-ban már megvoltak a stabilitást megteremtő lépések, pl. a TVK degresszív elszámolásának megszüntetése, vagy az 5 perces szabály. Elkészült a Zöld Könyv, megvolt a társadalmi vitája, sőt, már a várható reformtörvények tartalmát is bejelentette és vitára bocsátotta a kormány. Világos kép volt mindenki előtt, hogy mire lehet számítani.)
2. Orbán a választási programról
„De a nemzeti ügyek kormánya sok más tekintetben is rendhagyó. Egyik ilyen, hogy ez az első kormány, amelynek a programja, mármint a kormány programja megegyezik a kormánypárt választási programjával.”
Orbán Viktor láthatóan nem emlékszik a 2002-es Medgyessy-kormányra, amivel éppen az volt a probléma, hogy beváltotta a választási ígéreteit. A „nemzeti ügyek kormánya” tehát – e tekintetben – nem egyedülálló.
A Fidesz választási programja egyébként elolvasható a honlapjukon. A kormányprogram sok tekintetben valóban szó szerint megegyezik vele.
Nem látjuk viszont például a Fidesz legfontosabb ígéretét, az AZONNALI, RADIKÁLIS adócsökkentést. Pedig nem olyan sok, konkrét ígéret hangzott el, hogy azt ne lehetett volna számon tartani…
3. Orbán a politikai bűnökről.
„1990-től egészen 2002-ig élt egy közmegegyezés Magyarországon a politikai pártok között. Erről hajlamosak vagyunk elfelejtkezni, pedig ezt még a szocialisták is betartották, így érdemes arra, hogy megjegyezzük. Ez a megállapodás úgy hangzott, hogy soha többet nem fordulhat elő, hogy az aktuális kormányok külföldről felvett hitelekből jóléti kiadásokat finanszírozzanak, mert akkor úgy fogunk járni, ahogy jártunk egyébként a nyolcvanas évek második felétől kezdődően a kilencvenes évek elejéig. Ezt a megállapodást mindenki betartotta, egészen 2002-ig. 2002-ben azonban egy politikai bűnt követtek el az ország akkori vezetői, és megkezdődött az ország újabb kori teljes eladósítása.”
Leginkább ez a megjegyzés verte ki nálam a biztosítékot, ez ugyanis a Medgyessy-kormány jóléti intézkedéseire vonatkozik. Konkrétan a T/214: A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról c. törvényjavaslatról.
Ezt a Parlament 2002. július 16-án fogadta el 339 IGEN, 0 (!!!) NEM és 17 tartózkodás mellett.
A „politikai bűnözők” listája ma is megtalálható a Parlament honlapján.
Olyan neveket találunk közöttük, mint Varga Mihály, Tölgyessy Péter, Szájer József, Rogán Antal, Répássy Róbert, Szíjjártó Péter, Pokorni Zoltán, Kövér László, Deutch Tamás, Áder János és… igen, igen! ORBÁN VIKTOR!
Felháborítónak tartom, hogy ha valaki személyében is felelős egy rossz döntésért, egy rossz folyamat elindulásáért, utána kiálljon a nagy nyilvánosság elé, és visszafelé, másokra mutogasson.
…Utószó:
Sok mindenről lehetne írni az elmúlt száz nap kapcsán.
A leginkább az aggasztó a jelenlegi helyzetben, hogy bármit csinál a Fidesz, illetve a kormány, jelenleg nincs sem olyan szervezet, sem olyan személy, aki (illetve amelyik) kellően felkészült és kellően hiteles lenne ahhoz, hogy a visszásságok ügyében felszólaljon. Ma Magyarországon egyáltalán nem létezik politikai ellensúly: az SZDSZ halott*, az MDF halott, az MSZP halott, csak még nem vette észre. Az LMP tartalmilag nem létezik, csak látszik.
Vajon mikor lesz megújulás?
* megjegyzés: nem a hullának kéne mesterséges légzést nyújtani, hanem hinni kéne a feltámadásban…
