Kedves Gábor!
Mindenekelőtt gratulálok az elnökké választásodhoz. Tudom, hogy nem volt könnyű menet, hosszú évek rengeteg munkája, mi több, önfejlesztése, felülemelkedése van a mostani eredményed mögött. Mindenképpen kijár neked az elismerés és a tisztelet.
Eddig sem tagadtam, most is fontosnak tartom kiemelni: azzal, ahogy elnök lettél, elvi szinten nem értek egyet. Azt gondolom – és ezt már megírtam korábban is – az SZDSZ-ről a csalás vádját kizárólag a megkérdőjelezett döntés közös megerősítése lett volna képes letörölni – ezt azonban Te és a stábod figyelmen kívül hagytátok. Jeleztem nektek, megírtam a csapatodnak, de semmiféle reakciót nem adtál/adtatok rá. Nemcsak nekem, hanem Kuncze Gábor nyilvánosan megfogalmazott álláspontjára sem, ami tartalmilag ugyanerről szólt.
Azt gondolom, ezzel mindenképpen adósa vagy mindazoknak, akik aggódnak az SZDSZ legitimitásáért – és nem rád szavaztak.
Örömmel vettem, hogy a programodban olyan új hívószavak is megjelentek, amelyek már régóta hiányoztak az SZDSZ értékrendjéből.
Ugyanakkor hiányolom, hogy ezek máig sem alkotnak sem prioritási rendszert, sem egységes programot.
Beszélsz a költségvetés egyensúlyáról, és a gazdaság élénkítéséről, ugyanakkor – végre! – előtérbe tolod a környezetvédelem témakörét.
Fontos azonban tudni, hogy az igazi „zöld gondolat” nem piacpárti, mi több, szöges ellentétben áll a fogyasztói társadalom ma divatos értékrendjével. (Tudod, a kézmosásonként egy papírtörülköző sem igazán „zöld”, ha már egyszer – legalább otthon! – használhatnál textilt is…)
Szép gondolat a „nyissunk mindenki felé”, és a „hívjunk vissza minden barátot” is, csak éppen a valós tartalmát borzasztó nehéz megfogni. Rendben, leülsz Orbán Viktorral tárgyalni. Valóban vannak olyan kapcsolódási pontok, amelyek mentén bármiféle együttműködés elképzelhető lenne? És szép, hogy nem zárod ki a koalíció lehetőségét, tárgyalni akarsz a szocialistákkal is. De tényleg vannak olyan alternatívák, amelyek e tárgyalásokon eredménnyel kecsegtetnek?
Egyáltalán: mit azok a célok, amelyekért ezeket a tárgyalásokat, a „nyitást” érdemes végigcsinálni?
Persze, igazad van, az üdvözlendő, ha az eltérő politikai nézeteket valló politikusok szóba állnak egymással. Tárgyalni azonban valamiről szokás, a tárgyalásoktól a felek is, a közvélemény is eredményeket vár. A fideszesek előrehozott választást várnak tőled, a baloldaliak pedig stabil együttműködést. Melyik az a variáció, amelyet ma jó szívvel felvállalnál?
Mindeközben szó nincs olyan valós lépésekről, amelyek valóban megoldanák a párt támogatottságának évek óta húzódó problémáit. Nem ígértél egyszerűbb, mindenki számára érthetőbb, könnyebben elfogadható liberalizmus értelmezést – pedig a liberális értékeket választó 15-20% másból nem fogja felismerni, hogy ő valójában liberális.
Nem látszik, hogy végre nagyszabású pártépítés indulna a vidéki bázis megerősítésére, sőt, még csak az sem látszik, hogy most, a közeljövőben elkezdődne végre annak a 176 személynek a felkutatása és felépítése, akik 2010-ben az SZDSZ egyéni képviselő-jelöltjei lesznek. Pedig a tapasztalat világos: 2 hónap kampány alatt lehetetlen valóban „ütőképes” jelöltekkel előállni.
Sorolhatnám tovább is a kérdéseket: mi van az önkormányzatiság elvével? Hogyan lesz ismét szövetség a Szövetség? Mi a helyzet az utánpótlás neveléssel? És legfőképpen: hogyan lesz újra egységes, erős, és belső megosztottságtól mentes ez a párt?
Természetesen, mint liberális, nagyon drukkolok a sikeredért.
Megnyugtató lenne azonban számomra, ha a fenti kérdésekre mihamarabb érdemi és nyilvános (legalább a belső nyilvánosság előtt elérhető) válaszokat adnál.
Ha minél előbb valóban nagyvonalú gesztusokat tennél a riválisodnak, és támogatóinak, ha valóban láthatóvá válna az egységre, a megerősödésre való törekvésed.
Mindezek szellemében kívánok neked rendkívül sok, de eredményes, sikerekben gazdag, és valóban politikai nagyságot mutató elnöki munkát!
Üdvözlettel
freagle
