hehe, ez bájos. :D

Ez egy autoriter royalista álláspont. A király tudja, hogy mi kell a népnek, a nép pedig hülye. Gratulálok. Ez nem demorácia, hanem teokrácia vagy királyság, ahol van olyan ember, aki a többiek helyett jobban tudja, hogy mi jó nekik. A demokrácia alapelve az, hogy az, hogy mi jó nekem politikai értelemben, csak én tudhatom. És ha rosszul döntök enyém a felelősség, de tanulhatok is belőle, míg ha akirály dönt felőlem, akkor örökké kiskorú maradok.

Kálmán!

Valószínűleg elkerülte a figyelmedet, hogy az idézet a népuralom és demokrácia fogalmakat veti össze, nem pedig a demokráciát és a monarchiát. Az idézet éppen arról szól, hogy a népuralom egyáltalán nem biztos, hogy valódi demokrácia.
A problémakör sokkal inkább a "képviseleti demokráciát, vagy bázisdemokráciát?" örök dilemmájára utal.
Szerintem az elmúlt időszak éppen elég világosan demonstrálta, hogy mi a baj a közvetlen népi hatalomgyakorlással.

Egyébként ha ismernéd az idézett történetet, tudnád, hogy Amidala VÁLASZTOTT királynő volt, egy ciklusra. Utána szenátor lett, és a Galaktikus Szenátusban küzdött a demokrácia fenntartásáért. :-)

Szándékos volt a monarchiára való utalás, mert véleményem szerint, aki olyan kijelentést tesz, hogy jobban tudja azt "amire szükségük van", az hívhatja a demokratának az álláspontját, de nem az.

Nem hinném, hogy a parlamenti demokrácia ne lenne demokrácia. Ellenben fenntartom, hogy a "népvezér" által mozgósított tömeg akarata nem az.
A március 9-i népszavazás világosan megmutatta, hogy mi a különbség a "népuralom" és a demokrácia között, csak sokan még ma sem hajlandóak ezt észrevenni.

Határozott álláspontom, hogy az országot nem lehet hozzáértés és tájékozottság nélkül vezetni. Ez pont két olyan elengedhetetlen feltétel, ami a "nép egyszerű fiainak" döntő többségében nincs meg. Ergo, a nép alkalmatlan arra, hogy közvetlenül hozzon szakmai döntéseket.
Éppen ez a képviseleti demokrácia alapja: azért választunk képviselőket, hogy ők helyettünk is hozzáértők és tájékozottak legyenek. Hogy ott üljenek, olvassák el, hallgasák végig, járjanak utána, egyeztessenek egymással, meg a szakértőkkel, szakpolitikusokkal, és utána megalapozott, szakmai döntéseket hozzanak.
Akkor is, ha ez esetleg a népnek éppen kellemetlen.
Ki gondolja komolyan, hogy pl. a Bokros-csomagot népszavazással meg lehetett volna csinálni?
Ki az, aki szerint bármilyen, valóban érdemi reformot népszavazással végig lehetne csinálni? (Ezeknek ugye éppen az lenne a lényege, hogy azt, ami van, és amit az emberek már megszoktak, megváltoztatjuk: szükségszerűen kényelmetlen, és nyilvánvalóan sok ember érdekeit sérti.)

A "népuralom", a nép közvetlen hatalomgyakorlása, nem működik.

Én elméleti problémaként fogalmaztam meg a dolgot, vonatkoztassunk el a napi politikától, akkor értelmesen is lehet beszélni ebben a tekintetben. Az, hogy határozottan álláspontod van, még nem jelenti, hogy érveid is vannak, ilyet politikusok szoktak mondani, hogy határozottan állítanak valamit. Én viszont úgy gondolom, hogy bárkinek lehet igaza. Még mindig úgy látom, hogy nem sikerült megvilágítanom a dolgot.

A demokrácia feltételezi, hogy nem kiskorúak az állampolgárok, kiránynő azt feltételezi, hogy azok, (mert nem tudják, hogy mire van szükségük) ezért nem demokrata az álláspontja. Kiskorú embereket meg lehet vezetni, nagykorúakat csak képviselni lehet.

Az aktuálpolitikai rész. Kéretik külön választani az előző bekezdéstől. Én a magyar állampolgárokat nem nézném le, szerintem az átlag nagyon is jól tudja, hogy mi jó neki és mit vár el a politikától. A baj ott van, hogy a normális emberek elfogynak a közéletből és csak pártkatonák maradnak, akik aztán ostobaságok mentén tematizálják a közbeszédet. Ez alól senki sem kivétel, még a nagy reformereink sem. A rendszerváltó elit megbukott a demokrácia megteremtésében is, csak nem engedi ki a hatalmat a kezéből a következő generációnak, és nem enged nagyobb teret a civileknek, mert túl sok pénz forog kockán. Katasztrófa.

Kálmán,
tévedsz, ha azt gondolod, a demokrácia azt jelenti, hogy mindenki mindenhez ért. Akkor is tévedsz, ha azt gondolod, hogy a felnőttségtől az ember mindenhez ért.
Én például - azt gondolom - már egész jól felnőttem, mégsem venném magamnak a bátorságot, hogy mondjuk mezőgazdasági kérdésekben döntési jogot követeljek magamnak. De tudok ám sorolni még egy csomó ilyen területet, a műszaki kérdésektől a sportig.
A határozott álláspontomat éppen a március 9-ei népszavazásra, mint érvre építettem - úgy gondoltam, ez elég nyilvánvaló mindenkinek. Látom, mégsem.
Ha gondold, szívesen elmondom, hogy akár a kampányokban használt érvek, akár maga a döntés miért volt rossz, s hogy pl. a vizitdíjat miért kellett volna megtartani. Hidd el, a lényeges szakmai érvek döntő többségével a választók nagy része nem volt tisztában, és nem is érdekelte. Igen helyesen, hiszen az állampolgárság nem azt jelenti, hogy kötelező mindenhez, pl. az egészségügyhöz érteni.
Ebből azonban logikusan következik a korábbi állításom: a rendszer csak akkor működhet jól, ha a döntéseket a megfelelő felkészültséggel rendelkező emberek hozzák meg, és nem a "nép" általában. Elvben ugye ezért külön szakma politikusnak lenni...