Az elmúlt évek ellenzéki kommunikációja „liberális ámokfutással”, „rombolással”, „reformkáosszal”, sőt, „tudatos népirtással” volt tele. A Fidesz hangsúlyt helyezett arra, hogy a reform óhatatlanul kényelmetlen, sőt, néha fájdalmas (és alkalmanként valóban hibás) folyamatát „az egészségügy tudatos szétverésének” állítsa be. Ma a jobboldali szavazók szilárdan meg vannak győződve arról, hogy az országban tömeges kórházbezárások voltak, a megmaradó intézményeket a kormány megpróbálta eladni, miközben szántszándékkal megnyomorította és ellehetetlenítette az egészségügyben dolgozókat.
Mindezt természetesen azért, hogy a pénzt elvonhassa, a saját zsebébe és az ügyfeleknek játszhassa át.
1. Igaz-e az egészségügy pénzügyi ellehetetlenítése?
Nem igaz. Az egészségügy finanszírozása az elmúlt években végig stabil volt.
A jobbos szavazókat nem érdeklik a számok és a tények, pedig azok egyértelműek:
2005 – Bevétel: 1204,6 md; Kiadás: 1579,9 md; Hiány: 375,3 md forint
2006 – Bevétel: 1567,4 md; Kiadás: 1678,7 md; Hiány: 111,3 md forint
2007 – Bevétel: 1676,0 md; Kiadás: 1648,6 md; Hiány: -27,4 md forint (szufficit! – visszaosztásra került)
2008 – Bevétel: 1445,2 md; Kiadás: 1445,2 md; Hiány: 0,0 md forint (egyensúly)
Gyógyító-megelőző ellátásra (értsd: orvosra, kórházra) fordított összeg:
2005: 694,5 md
2006: 714,0 md
2007: 718,7 md
2008: 757,2 md forint.
Nyilvánvalóan (tényszerűen) nem igaz tehát, hogy „az egészségügyre szánt” pénzeket vonna ki a kormány. Éppen ellenkezőleg: 2008-ig a finanszírozás társadalombiztosítás jellegének erősítése folyt, vagyis annak kialakítása, hogy az egészségügy fenntartása valóban elkülönült kasszából, járulékfizetésből, önfenntartó módon valósuljon meg.
2. Igaz-e a kórházak tömeges bezárása?
Nem igaz. A struktúraátalakítás során csak az EüM által felügyelt, fővárosi intézmények közül zártak be néhányat. Önkormányzati tulajdonú, vidéki kórházakhoz a politika akkor sem mert hozzányúlni, ha az nyilvánvalóan indokolt lett volna. A szakma tudja: a jelenlegi struktúrából minimum 15-20 (bátrabb vélemények szerint 40-50) kórház bezárása lenne szükséges. Ez a lépés koncentrálta volna az ellátást – ezzel (a rutinnal) javult volna az ellátás minősége és biztonsága, javultak volna a finanszírozás feltételei, és megszűnt volna az orvos és ápolóhiány, hiszen a bezárt intézmények munkaereje felszabadult volna, normális munkaerő-piaci állapotot hozva létre.
Ezzel szemben a struktúraátalakítás során mindössze a következő kórházak zártak be:
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet
(Ennek neurológiai részei az OITI-be kerültek, ezzel egy egységes idegtudományi központ jött létre. A pszichiátriai kutatások a SOTE gondozásába kerültek, hiszen korábban is SOTE tanszékekként működtek, az OPNI-ban is. Ezek összefogására 2009. tavaszán létrejött az Országos Pszichiátriai Központ, szintén a SOTE területén. Az ellátási kapacitások más intézmények között lettek felosztva.)
Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai Pulmonológiai és Fejlodésneurológiai Intézet
(Ennek funkcióit más gyermekkórházak vették át.)
Schöpf-Merei Ágost Kórház- és Anyavédelmi Központ
(A kapacitásait más kórházak vették át, illetve megszűntek.)
Összevonásra került az Állami Egészségügyi Központon belül:
Honvéd Kórház
Budai Honvéd Kórház
MÁV Kórház
Budai MÁV Kórház
BM Központi Kórház
Országos Gyógyintézeti Központ (Szabolcs utca)
Összevonásra került:
Kecskeméti Repülőkórház és a Kecskeméti Megyei Kórház
Miskolci FMC Dialízis Center és a Miskolci Megyei Kórház
Budai Gyermekkórház és a János Kórház
(Az elmúlt két évben több szakmai együttműködés és összevonás is kialakult, ezek egyike sem járt azonban intézmények bezárásával.)
12 kórházban megszűnt az aktív fekvőbeteg ellátás, a továbbiakban járóbeteg ellátást, illetve krónikus fekvőbeteg ellátást, rehabilitációs ellátást nyújthatnak.
3. Igaz-e, hogy az elmúlt években az ellátórendszer csak pusztult, a forráshiány miatt nem épült semmi?
Nem igaz. Éppen ellenkezőleg: az elmúlt néhány év volt az a rövid időszak, amikor tudatos, kizárólag (pontosítsunk: a lehetőségeknek leginkább megfelelően) csak szakmai szempontok alapján folyó, egységes koncepció mentén megvalósuló fejlesztés folyt.
Ennek alapját a pénzügyi egyensúly megteremtése jelentette – csak a források felszabadításával válhatott reálissá az építő munka megkezdése. Ezért volt az első lépés a struktúraátalakítás, azaz a fekvőbeteg ellátás ésszerű mértékű (de óvatos) karcsúsítása. A felszabaduló források tették lehetővé a jelentősebb mértékű járóbeteg ellátás fejlesztést (ezt már végül a Székely-vezette tárca valósítja meg). Ennek lényege az egységes, egyformán elérhető (azaz lakosság-közeli) alap-, és járóbeteg ellátás kiépítése lenne. Ezzel párhuzamosan indult volna a „pólus program”, vagyis azoknak az intézményeknek a fejlesztése, amelyek az ellátó rendszer csúcsát jelentenék. A most megvalósuló tervekkel ellentétben csak régiónként egy pólus-kórház (azaz összesen 6, mert a Központi Régió fejlesztése külön forrásból történik) épült volna, sokkal szigorúbb szakmai feltételek és jóval kevesebb pénzből (a rendelkezésre álló keret lehetőségein belül maradva, pl. Debrecen a HEFOP keretében kapott 12 milliárd után nem kapott volna újabb 10 milliárdot…).
Ezt követte volna a kórházi struktúra, a szükséges kapacitások összefésülése: a területi kórházak közül azokat, amelyek valóban szükséges ellátást nyújtottak volna (pl. a helyi közlekedési viszonyok, vagy a megbetegedési mutatók szerint), megerősítették és fejlesztették volna, azokat, amelyekre ilyen téren nem lett volna szükség, fokozatosan átalakították volna járóbneteg ellátó helyekké, vagy bezárták volna. Ilyen módon egységes struktúrájú ellátó rendszer jött volna létre, amelynek alapját egy, a mainál szélesebb ellátást nyújtó és egyenletesebb elhelyezkedésű járóbeteg ellátó rendszer, „középszintjét” körülbelül 20-40 területi kórház, csúcsát pedig 6-7 pólus kórház, valamint az országos intézmények adták volna.
Ezzel szemben ma ismét az intézményekre koncentráló, „egyedi fejlesztésekre” épülő rendszer van kialakulóban: a fejlesztési pénzeket a jelentkezők elképzeléseihez viszonyítják, és nem az országos, rendszerszintű szükségletekhez – azaz, ismét olyan fejlesztések támogatása van kilátásban, amelyeket nehéz lesz mind kihasználni, mind fenntartani.
A konkrét fejlesztések közül említhető:
a. Mentés, légimentés fejlesztése
2006-ban készült el a Budapest, Pécs, Miskolc, Debrecen légibázis, és állt forgalomba 3 db AS 350 (saját tulajdonú) 3 db EC 135 (bérelt - HeliAir Gmbh.) mentőhelikopter.
2007-ben készült el a Balatonfüred és Sármellék légibázis, és állt forgalomba újabb 2 db EC 135 (bérelt - HeliAir Gmbh.) mentőhelikopter.
2008-ban készült el a szolnoki ideiglenes, majd decemberre a Szentes légibázis. Ezzel az ország lefedettsége teljessé vált. A jelenlegi, modern légimentési rendszer kialakítása tehát teljes egészében az elmúlt három év eredménye.
2006-ban:
6 új mentőállomás épült: Vámosmikola, Velence, Dunaföldvár, Héhalom, Zalakaros, Ibrány
7 helyen a régi helyett új mentőállomás épült: Túrkeve, Sopron, Kazincbarcika, Hajdúszoboszló, Balatonfüred, Pápa, Pétervásár
8 állomás felújításra került: Ajka, Várpalota, Balatonfűzfő, Tapolca, Kapuvár, Letenye, Mosonmagyaróvár, Horány
2007-ben:
7 új mentőállomás épült: Ercsi, Jászárokszállás, Nyergesújfalu, Csákvár, Pusztaszabolcs, Újfehértó, Kunszentmiklós.
6 helyen épült régi állomás helyett új: Sümeg, Balatonfüred (itt a légimentő bázissal együtt!), Dorog, Esztergom, Celldömölk, Nyíregyháza
7 helyen felújították az állomást: Eger, Kisvárda, Pestlőrinc (Bp.) Püspökladány, Szeged, Szob, Tiszakécske.
2008-ban:
4 új állomás épült: Emőd, Tüskevár, Nagyvázsony, Tápiószele
2 helyen épült régi állomás helyett új: Enying, Csepel (Bp.)
2009-ben:
1 új állomás épült: Szentes.
Összesen tehát 2006 óta 18 új, 15 régi helyett új és 15 felújított, azaz együtt 48 mentőállomás készült el. A jelenlegi földi mentőállomások száma 228, ennek 21%-a az elmúlt három év eredménye.
Ezzel párhuzamosan megtörtént a mentés és a betegszállítás szétválasztása: a 111 betegszállító szervezet befogadásával az Országos Mentőszolgálat korábbi feladatainak 70%-a alternatív szolgáltatókhoz került, azaz a mentési kapacitás több mint kétszeresére nőtt.
2007-ben a Mentőszolgálat 88 új kocsit kapott, ezzel a gépjárműpark átlagéletkorát sikerült 3 év alá szorítani.
b. Az Egészségügyi Minisztérium által folyósított céljellegű fejlesztési támogatások
E pénzek többsége valójában a rendszer folyamatos működését célozza. Ilyen a Vöröskereszt támogatása, az OTH, az OEFI, az OALI, vagy az egészségügyi kamarák, illetve egyes programjaik finanszírozása, de ide tartoznak az EKI által végzett tevékenységek (készletezés, feladat-átadások koordinálása stb.), illetve az eseti támogatások (pl. likviditási problémák miatt).
Az alábbiakban azokat a tételeket gyűjtöttem össze, amelyeket a tárca SAJÁT FORRÁSAIBÓL, kifejezetten fejlesztésre fordított.
2006. (6 milliárd Ft)
A sürgősségi ellátás fejlesztésére indult program (749 millió Ft)
Területi Kórház Berettyóújfalu – 90 millió Ft (fejlesztés SBO2)
Kaposi Mór Oktató Kórház – 30 millió Ft (fejlesztés SBO1 bővítés)
Mohács Város Kórháza – 60 millió Ft (fejlesztés SBO2)
Bethesda Gyermekkórház – 13,5 millió Ft (fejlesztés SBO2)
Kenézy Gyula Kórház – 40 millió Ft (fejlesztés SBO1 bővítés)
Réthy Pál Kórház – 50 millió Ft (fejlesztés SBO2)
Kiskunhalasi Semmelweis Kórház – 30 millió Ft (fejlesztés SBO2)
Toldy Ferenc Kórház – 21,6 millió Ft (fejlesztés SBO2 bővítése)
Markhot Ferenc Kórház – 13,9 millió Ft (fejlesztés SBO2 bővítése)
Bács-Kiskun Megyei Kórház – 20 millió Ft (fejlesztés SBO1 bővítése)
Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház – 40 millió Ft (fejlesztés SBO2 bővítése)
Almási Balogh Pál Kórház – 50 millió Ft (fejlesztés SBO2)
Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum – 60 millió Ft (fejlesztés SBO1)
Balassa János Kórház – 50 millió Ft (fejlesztés SBO1)
Felső-Szabolcsi Kórház – 80 millió Ft (fejlesztés SBO2)
Szent Pantaleon Kórház – 30 millió Ft (fejlesztés SBO2)
Orosháza Városi Kórháza – 20 millió Ft (fejlesztés SBO2)
Szent Borbála Kórház – 20 millió Ft (fejlesztés SBO2)
Miskolci Semmelweis Kórház – 30 millió Ft (fejlesztés SBO2)
Alapellátási ügyelet létrehozása, fejlesztése (81 helyszín: Kecskemét, Kunszentmiklós, Lakitelek, Szabadszállás, Tiszakécske, Békéscsaba, Szarvas, Mórahalom, Bóly, Komló, Mohács, Pécs, Sellye, Vajszló, Balatonföldvár, Fonyód, Kaposvár, Bátaszék, Dombóvár, Simontornya, Tolna, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Jászfényszaru, Kunhegyes, Tiszaföldvár, Baktalórántháza, Csenger, Demecser, Fehérgyarmat, Kemecse, Kisvárda, Nyíregyháza, Záhony, Abaújszántó, Csokvaomány, Encs, Gesztely, Gönc, Kazincbarcika, Mezőkövesd, Ózd, Tiszaújváros, Tokaj, Eger, Gyöngyös, Acsa, Rétság, Szécsény, Gárdony, Polgárdi, Dorog, Esztergom, Komárom, Ajka, Balatonalmádi, Pápa 2 helyen, Sümeg, Várpalota, Zirc, Budapest 5 helyen, Albertirsa, Gomba, Gyömrő, Monor, Sülysáp, Tápiószele, Tura, Sopron, Töltéstava, Celldömölk, Vasvár, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Zalakaros) – 500 millió Ft
Meglévő sürgősségi osztályok fejlesztése (18 helyszín: Bács-Kiskun Megyei Kórház, Pándy Kálmán Kórház, Dr. Bugyi István Kórház, Pécsi Tudományegyetem, Szatmár-Beregi Kórház, Jósa András Kórház, Szent György Kórház, Magyar Imre Kórház, Gróf Esterházy Kórház, Csolnoky Ferenc Kórház, Szent Imre Kórház, SOTE Szív- és Érsebészeti Klinika, SOTE Neurológiai Klinika, Péterfy Kórház, OBSI, Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház, Flór Ferenc Kórház, Jávorszky Ödön Kórház) – 100 millió Ft
Helikopter leszállópályák építése (8 helyszín: Sopron, Szeged, Gyula, Szekszárd, Balatonfüred, Nyíregyháza, Hatvan, Miskolc) – 50 millió Ft
SOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika – 30 millió Ft (műtő felújítás)
Jósa András Kórház – 10 millió Ft (rendelő felújítás)
Országos Sportegészségügyi Intézet – 54 millió Ft (felújítás, egynapos sebészet)
Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet – 250 millió Ft (haemodinamikai labor felújítása)
SOTE Urológiai Klinika – 83 millió Ft (műtők és intenzív osztály felújítás)
Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet – 16,3 millió Ft (szívtranszplantáltak ellátásának fejlesztése)
Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet – 8 millió Ft (műtőfelújítás)
OBSI – 25 millió Ft (felvonó felújítás)
OMSZ – 20 millió Ft (Tömeges Baleseti Egység felállítása)
OVSZ – 100 millió Ft (fejlesztés)
Országos Onkológiai Intézet – 37 millió Ft (rehabilitációs ambulancia kialakítása)
Heim Pál Gyermekkórház – 150 millió Ft (fejlesztés SBO1 és helikopter leszállópálya)
OMSZ – 70 millió Ft (2 mentőautó, 4 inkubátor)
Erzsébet Kórház – 90 millió Ft (fejlesztés SBO2)
OMSZ – 70 millió Ft (gépjárműpark fejlesztése)
OVSZ – 121 millió Ft (fejlesztés)
Hajdúhadházi Önkormányzat – 18 millió Ft (központi ügyelet kialakítása)
Az egészségügyi ellátórendszer struktúraátalakításának támogatására, az intézményi átalakítások megkezdésére kiírt decemberi pályázat – 6,5 milliárd Ft
Kiemelt elbírálási szempontokra 88 pályázó, a további elbírálási szempontokra 84 nyert támogatási összeget.
2007. (15,4 milliárd Ft)
OMSZ – 41 millió Ft (Markó u. felújítása)
Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet – 870 millió Ft (OBSI összevonás)
Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet – 36 millió Ft (Svábhegy feladatainak átvétele)
Egyesített Szent István és Szent László Kórház – 1.500 millió Ft (OGYK feladatok átvétele)
OITI – 1.094 millió Ft (OPNI feladatok átvétele)
OMSZ – 22 millió Ft (Tömeges Baleseti Egység felállítása)
Állami Szanatórium Sopron – 38 millió Ft (felújítás)
Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet – 97,3 millió Ft (fejlesztés)
Országos Onkológiai Intézet – 680 millió Ft (géppark fejlesztés)
SOTE – 25 millió Ft (szövettani labor fejlesztése)
Az egészségügyi ellátórendszer struktúraátalakításának támogatására, az intézményi átalakítások megkezdésére kiírt júniusi pályázat – 7,5 milliárd Ft
Kiemelt elbírálási szempontokra 117 kórház nyert támogatási összeget.
2008. (11,7 milliárd Ft – novemberig*)
EKI – 250 millió Ft (felújítás)
OITI – 15 millió Ft (felújítás)
OMSZ – 60 millió Ft (Szentesi bázis)
Országos Onkológiai Intézet – 470 millió Ft (felújítás)
Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet – 180 millió Ft (felújítás)
OMSZ – 20 millió Ft (5 db mobil kerozin tartály)
OMSZ – 24 millió Ft (Tömeges Baleseti Egység felállítása a DD Régióban)
Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet – 39,3 millió Ft (fejlesztés)
Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet – 120 millió Ft (fejlesztés)
* A decemberi elszámolás hiányzik a minisztérium honlapjáról.
2009. (4,9 miliárd Ft márciusig)
Balatonfüredi Szívkórház – 30 millió Ft. (fedett mentőbeálló + automata ajtók)
Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet – 524,3 millió Ft (felújítás)
A 2006-os fejlesztések jelentős része (A sürgősségi ellátás fejlesztésére indult program, Alapellátási ügyelet létrehozása, fejlesztése, Meglévő sürgősségi osztályok fejlesztése, Helikopter leszállópályák építése) januári keltezésű, ezeket bízvást tekinthetjük a „100 lépés programja” részeként bevállalt „választási fejlesztéseknek”, még akkor is, ha ezek szükségességét (értsd: az ügyeleti és sürgősségi ellátás fejlesztését) nehéz lenne vitatni. E fejlesztésekre azonban mindössze 1,4 milliárd forintot költött a tárca, míg szigorúan az Egészségügyi Reformhoz kötött átalakításokra ennek bő négyszeresét, 6,5 milliárd forintot.
A három év alatt rendelkezésre álló (felhasznált) 38 milliárd forintból a tárca 22,7 milliárd forintot fordított a fent felsorolt fejlesztésekre.
c. Az Európai Unió pályázati segítségével megvalósult, illetve elindult fejlesztések
A Nemzeti Fejlesztési Terv és a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP)
HEFOP 4.3: Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése a hátrányos helyzetű régiókban
4.3.2: Térségi diagnosztikai és szűrő központok kialakítása – 7,1 milliárd Ft
Salgótarján, Fonyód, Kaposvár, Szolnok, Nyíregyháza, Pécs, Miskolc
4.3.3: Rehabilitációs központok kialakítása – 3,6 milliárd Ft
Harkány, Dombóvár, Fehérgyarmat, Mezőkövesd
HEFOP 4.4: Egészségügyi információ-technológia fejlesztés a hátrányos helyzetű régiókban
4.4.1: Egészségügyi információ-technológia fejlesztés – 4,1 milliárd FT
Miskolc, Pécs, Debrecen
4.3.1: Központi Program – Kardiovaszkuláris és Onkológiai Komplex Regionális Egészségcentrum Modell (Auguszta-program), Debrecen, DE OEC – 12,1 milliárd Ft
Regionális jelleggel működő, a keringési és daganatos megbetegedések teljes spektrumát (kardiológia, szívsebészet, idegsebészet, ideggyógyászat, belgyógyászati angiológia, érsebészet, mellkassebészet, klinikai onkológia, sugárterápia, képalkotó és labor-diagnosztika stb.) felölelő központ létrehozása.
A hat megyét magába foglaló két nagyrégió (Észak-Alföld és Észak-Magyarország) teljes körű progresszív betegellátása. A progresszív betegellátási feladat komplex betegellátást biztosít (prevenció, szűrés, diagnosztika, konzervatív ill. műtéti terápia, rehabilitáció, gondozás, szekunder prevenció).
Magas színvonalú konzílium, képzés, továbbképzés, illetve kutatás lehetőség a térség szakemberei számára.
A hátrányos helyzetű lakosság egészségtudatos magatartásra való nevelése, a munkaképes korú lakosság egészségi állapotának javítása.
A HEFOP program 2008 novemberében lezárult, a lehívható 26,9 milliárd forint forrás felhasználásra került, a tervezett fejlesztések megvalósultak. Az Auguszta-programnak köszönhetően Debrecenben létrejött az ország első „zászlóshajója” (pólus-kórháza), vagyis olyan csúcsintézménye, ami az egészségügyi ellátás teljes vertikumát, a progresszivitás minden szintjén képes biztosítani.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai
A Regionális Operatív Programok (ROP) keretében
DÁOP 4.1.1./A.: A Dél-Alföldi Régióban 11 településen (Csorvás, Elek, Füzesgyarmat, Helvécia, Kétegyháza, Kiszombor, Kondoros, Lajosmizse, Sándorfalva, Sarkad, Szatymaz) épül, vagy újul meg a rendelő és egészségház, összesen 376,4 millió forint értékben.
ÉÁOP 4.1.2./A.: Az Észak-Alföldi Régióban 18 településen (Abádszalók, Bátorliget, Demecser,Egyek, Fegyvernek, Hajdúdorog, Hajdúsámson, Komádi, Konyár, Nyírkércs, Nagykereki, Nyírkarász, Nyírkáta, Nyírtura, Téglás, Tiszajenő, Újfehértó, Vállaj) épül, vagy újul meg a rendelő és egészségház, összesen 878,0 millió forint értékben.
ÉÁOP 4.1.2./B.: Az Észak-Alföldi Régióban 3 településen (Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Nyírbátor) valósul meg az egészségközpontok komplex, emelt szintű fejlesztése 1,9753 milliárd forint értékben.
ÉMOP 4.1.1./A.: Az Észak-Magyarországi Régióban 18 településen (Abaújvár, Bátonyterenye, Boldogkőváralja, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Felsőzsolca, Galvács, Hernádkak, Hernádvécse, Járdánháza, Kéked, Komjáti, Rakaca, Recsk, Szilvásvárad, Tarnaméra, Varbó, Vilmány) épül, vagy újul meg a rendelő és egészségház, összesen 1,3268 millió forint értékben.
ÉMOP 4.1.1./B.: Az Észak- Magyarországi Régióban 3 településen (Sárospatak, Szerencs, Tiszaújváros) valósul meg az egészségközpontok komplex, emelt szintű fejlesztése 2,1868 milliárd forint értékben.
KDOP 5.2.1./A.: A Közép-Dunántúli Régióban 26 településen (Ászár, Badacsonytomaj, Bakonyszentkirály, Baracska, Dabronc, Dudar, Epöl, Héreg, Káloz, Kapolcs, Kocs, Köveskál, Somlószőlős, Litér, Nagygyimót, Vigántpetend, Örvényes, Perkáta, Piliscsév, Sárbogárd, Sárkeresztes, Székesfehérvár, Szentkirályszabadja, Szigliget, Lesencetomaj, Vál) épül, vagy újul meg a rendelő és egészségház, összesen 586,6 millió forint értékben.
KDOP 5.2.1./B.: A Közép-Dunántúli Régióban 6 településen (Bábolna, Balatonalmádi, Bicske, Sárbogárd, Nyergesújfalu, Sümeg) valósul meg az egészségközpontok komplex, emelt szintű fejlesztése 1,9934 milliárd forint értékben.
NYDOP 5.2.1./A.: A Nyugat-Dunántúli Régióban 11 településen (Balogunyom, Csesztreg, Csorna, Gencsapáti, Győrszemere, Jánosháza, Lébény, Óhíd, Rédics, Veszprémvarsány, Zalaegerszeg) épül, vagy újul meg a rendelő és egészségház, összesen 392,7 millió forint értékben.
NYDOP 5.2.1./B.: A Nyugat-Dunántúli Régióban 2 településen (Lenti, Zalaszentgrót) valósul meg az egészségközpontok komplex, emelt szintű fejlesztése 700,0 millió forint értékben.
NYDOP 5.2.1./C.: A Nyugat-Dunántúli Régióban 2 kórházban (Kapuvár, Sárvár) valósul meg rehabilitációs központ 1,5410 milliárd forint értékben.
DDOP 3.1.3./A.: A Dél-Dunántúli Régióban 8 településen (Böhönye, Gyönk, Iregszemcse, Kaposszerdahely, Mecseknádasd, Segesd, Somberek, Somogyjád) épül, vagy újul meg a rendelő és egészségház. A pályázatok elbírálása a 2. szakaszban van.
DDOP 2.1.1./C.: A Hertelendi Termál Szolgáltató egészségturisztikai élményparkot épít 150,0 millió forint értékben.
KMOP 4.3.1./A.: A Közép-Magyarországi Régióban 2 kórházban (Uzsoki, Szent Imre) történik regionális egészségügyi központ fejlesztés, összesen 7,6999 milliárd forint értékben.
KMOP 4.3.2.: A Közép-Magyarországi Régióban 4 településen (Abony, Érd, Szigetszentmiklós, Szentendre) történik emeltszintű járóbeteg-szakellátó központ fejlesztés, összesen 3,2466 milliárd forint értékben.
KMOP 4.3.3./B.: Az Állami Egészségügyi Központ informatikai rendszerének fejlesztése, összesen 300,0 millió forint értékben.
Összesítve tehát a Regionális Operatív Programok keretében 116 helyszínen történik a járóbeteg ellátó rendszer fejlesztése, összesen mintegy 23,35 milliárd forint felhasználásával.
A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében
TIOP 2.1.2.-07/1.: A pályázat keretében 16 hátrányos helyzetű kistérségben (Cigánd, Csurgó, Ercsi, Gönc, Ibrány, Jánoshalma, Kiskunmajsa, Mezőcsát, Pannonhalma, Rétság, Sarkad, Sellye, Szécsény, Tab, Tokaj, Velence) épül új járóbeteg ellátó központ, összesen 11,5622 milliárd forint értékben.
TIOP 2.1.3.-07/1.: A pályázat keretében 7 kórházból (Bonyhád, Szikszó, Kapuvár, Mór, Pásztó, Sárvár, Siklós) épül új, emelt szintű járóbeteg ellátó központ, összesen 5,3289 milliárd forint értékben.
TIOP 2.1.3.-08/1.: A pályázat keretében a Zirci Kórházból épül új, emelt szintű járóbeteg ellátó központ, összesen 800,0 millió forint értékben.
TIOP 2.2.7.: A pályázat keretében 8 város (Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged) kórházának fejlesztésével alakul ki az ország legmagasabb szintű ellátását biztosító póluskórházak rendszere. A pályázatok elbírálása a 2. szakaszban van, a rendelkezésre álló forrás 85,2 milliárd forint.
TIOP 2.1.2.-08/1.: A pályázat keretében további hátrányos helyzetű kistérségekben épül új járóbeteg ellátó központ, értékelése 2009. májusban várható, a rendelkezésre álló forrás 13,4 milliárd forint.
TIOP 2.2.2.-08/1.: A pályázat keretében 26 kórházban (Kecskemét, Gyula, Békéscsaba, Szentes, Makó, Balassagyarmat, Székesfehérvár, Debrecen, Hódmezővásárhely, Szolnok, Ajka, Mohács, Nagykanizsa, Orosháza, Pécs, Siófok, Kaposvár, Nyíregyháza, Fehérgyarmat, Szeged, Salgótarján, Dunaújváros, Szekszárd, Esztergom, Veszprém, Zalaegerszeg) kerül sor a sürgősségi ellátás fejlesztésére (SBO1, SBO2). A pályázatok elbírálása a 2. szakaszban van, a rendelkezésre álló forrás 12,0 milliárd forint.
Előkészítés alatt áll a
TIOP 2.2.5. (Korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása – 7 milliárd forint),
TIOP 2.2.4./I. (Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban – 38,2 milliárd forint),
TIOP 2.2.2./II. (Sürgősségi ellátás fejlesztése – 10 milliárd forint),
TIOP 2.2.4./II. (Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban – 35,0 milliárd forint),
TIOP 2.3.1. (Intézményen belüli betegazonosítási, ügyviteli és üzletviteli rendszerek fejlesztése – 1,5 milliárd forint),
TIOP 2.1.1. (Regionális járóbeteg szakellátó intézmények fejlesztése – 6 milliárd forint),
TIOP 2.3.3. (Térségi, intézményközi egészségügyi informatikai infrastruktúra rendszerek kiépítése, fejlesztése – 3 milliárd forint)
Összesítve tehát a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programok keretében 24 helyszínen történik már fejlesztés mintegy 17,6911 milliárd forintból. Az elbírálási szakaszban lévő három pályázat további 110,6 milliárd forint beruházást indít el még az idén az egészségügyben. A további 7 pályázattal pedig még 100,7 milliárd forint bevonására van lehetőség. A TIOP programban tehát összesen 229 milliárd forintot kerül fejlesztésre.
A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében
TÁMOP 6.2.4./B.: Foglalkoztatás támogatása egészségügyi intézmények számára – 3,043 milliárd forint.
TÁMOP 6.2.4./A.: Foglalkoztatás támogatása egészségügyi intézmények számára – 2,282 milliárd forint (folyik).
TÁMOP 6.2.4./A KMR: Foglalkoztatás támogatása egészségügyi intézmények számára a Közép-Magyarországi Régióban – 0,761 milliárd forint (folyik).
Előkészítés alatt áll a
TÁMOP 6.2.2.( Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés – 3,5 milliárd forint),
TÁMOP 6.1.1. (Bizonyítékokon alapuló egészségfejlesztési ismeretek kidolgozása az oktatás különböző szintjei és különböző korosztályok számára – 0,5 milliárd forint),
TÁMOP 6.1.2 (Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok – 6 milliárd forint),
TÁMOP 6.1.2/LHHK (Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben – 4 milliárd forint),
TÁMOP 6.2.4./II/A. (Foglalkoztatás támogatása – 1,48 milliárd forint),
TÁMOP 6.2.4/LHHK (A TIOP és a ROP-ok keretében támogatásban részesülő kistérségi és emeltszintű járóbeteg intézetek (szakellátó központok) humánerőforrás szükségleteinek kielégítésére átképzés és foglalkoztatás támogatása – 1 milliárd forint),
TÁMOP 6.2.2./II (Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés – 3 milliárd forint).
Összesítve tehát a Társadalmi Megújulás Operatív Programok keretében mintegy 6,086 milliárd forintból folyik az ellátórendszer humánerőforrás szükségleteinek biztosítása. A további 7 pályázattal pedig még 19,48 milliárd forint bevonására van lehetőség. A TÁMOP programban tehát összesen 25,566 milliárd forintot tudunk humánerőforrás fejlesztésre fordítani.
Összefoglalva elmondhatjuk tehát, hogy az elmúlt években egészségügyi fejlesztésekre a tárca 96,7 milliárd forintot fordított. Az intenzív előkészítő munkának köszönhetően pedig a lehívható EU-forrásoknak körülbelül a harmada az, amelyekhez a pályázatok még csak az előkészítő szakaszban járnak, a lehetőségek nagyobb részét a tárca már kihasználta, e fejlesztések tehát már folyamatban vannak.
Tekintettel arra, hogy összességében kb. 400 milliárd forintról beszélünk, a valóságban nemhogy „pusztulás és rombolás” nincs, de olyan mértékű fejlődésnek lehetünk tanúi (lehetnénk, ha hajlandóak lennénk utánajárni), amilyen valóban nem volt az elmúlt évtizedekben.
