Én, a liberális
Liberális vagyok.
Liberális.
A helyzetem nem éppen ideális.
Röhög rajtam minden tahó és paraszt,
Hazámban ma nem hull rám malaszt.
Liberális,
Nem buzi, zsidó, cigány,
S más becsmérlő jelző valahány,
Csak amennyire adta az Ég
No meg a történelmi szükségszerűség.
Liberális,
Mert gondolkodó vagyok.
Nem hiszek vakon, kétséget nem hagyok,
Az igazság kell, nem a kényelem.
A birkanyájban talán ezért nincs helyem.
Liberális,
Mert dönteni akarok,
Szabadon az lenni, aki valóban vagyok,
S a dolgaimat se intézze más:
Rendező elvem a szubszidiaritás.
Liberális,
Mert bár hitem s értékeim szerint élek,
Nem tartom magam az Egy Igazság hírnökének,
S tudom, hogy csak akkor lehetek szabad,
Ha a szabadságból másoknak is ugyanannyi marad.
Liberális,
Mert bár nőni és győzni akarok,
Az égre törni, akár a csillagok,
A kizárt, megvetett, elesettet is látom.
Méltóságot s esélyt akarok nekik e világon.
Liberális,
Mert e föld nem csak hazám, de otthonom,
S ennek minden felelősségét hordozom.
Nekem nem elég, hogy néha a Himnuszt énekelem,
Dolgom, hogy minden nap a magam munkáját hozzátegyem.
Liberális,
Mert a politikában nemes versenyt látok:
Egy jobb országért vetélkednek az igazi pártok.
Nem a hatalomról szól pusztán a politika,
S nem díszlet, éltető közeg a demokrácia.
Liberális vagyok,
Mert bár ez sokak száján szitok,
Én békét akarok, és sohasem uszítok.
Kezet nyújtok az ökölrázás helyett,
Hogy a párbeszéd győzhessen a gyűlölködés felett.
Liberális vagyok.
Liberális,
S a helyzetem most nem épp ideális.
De lelkemben örök remény lobog,
Hogy lesz itt élhető ország, s lehetünk boldogok.
(Alexander Guesst)
